Bernya, a kenguru kalandjai

“Bernya hálásan pillantott Robira, megtörölközött, lerogyott egy zsámolyra, és percekig szuszogott. Aztán felállt, és már épp indult volna az öltöző felé, amikor Robi megjelent két kézisúlyzó-párral, egy kisebbel és egy nagyobbat. Bernyának szörnyű érzése támadt, hogy még közel sincs vége az edzőtermi látogatásnak. Aggodalmát tetézte, hogy Robi a nagyobb súlyt szánta neki. Kérdőn nézett a… Tovább »

Bernya a futópadon “A tükör előtt egy nyúlánk gólyalány guggolt, izmos lábán csak úgy feszült a nadrág. A sarokban négy kigyúrt gorilla hangoskodott, és felváltva edzettek vállra és hátra. Hátrébb, a lábgépeknél hófehér bundájú pincsilány tornázott, szintén macskanadrágban. A másik sarokban, a gorillákkal átellenben futógépek sorakoztak, és egyik-másik még üres volt. Bernyának mind közül a… Tovább »

A második részből kiderül, hogy az edzőterembe eljutni nem is olyan egyszerű! Mert hát, mitévő legyen az ember, akarom mondani, a kenguru, amikor a tükör előtt állva szembesül azzal, hogy a trikója a tél folyamán mintha összement volna egy picikét. Ráadásul Robi, a béka egyenesen azt állítja, hogy barátja pocakot eresztett, és hiúságára apellálva próbálja… Tovább »

Közeleg a tavasz… Ó, még messze van! – mondják azok, akik már most a nyári melegre vágynak. – Ó, vészesen közeleg! – így pedig azok, akik most kaptak észbe, hogyha nyár, akkor bikiniszezon, s addig jó volna leadni néhány kilócskát… Bernya sokáig úgy volt vele, hogy mivel ő a maga részéről nem hord bikinit, ezért… Tovább »

Ebben a szomorkás, esős tavaszi időben mit is tehetünk? Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy nem egy fenyegető vizsga lohol a nyakunkban, s percre percre egyre közeledik, együnk egy jó reggelit, menjünk el a könyvtárba, vagy csak sétálni az esőillatú városba. Ha arra gondolunk, hol tipikus, hogy egy kenguruval találkozzunk, a könyvtárat bízvást a legutolsók között… Tovább »

Cirmancs rokonairól már sokat megtudhattunk az előző részekből. Most következzen Cirmike. Szeretettel köszöntjük vele az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat! Cirmike sosem beszélt a rokonairól, s erre minden oka meg is volt. Egyszer aztán Bernya, amikor egy napfényes délelőtt. végezvén a patakparti ugrálással, betért hozzá egy kávéra és egy sajtos szendvicsre, Cirmikét sírva találta. A kávézóban épp… Tovább »

Bernya napsütéses áprilisi reggelre ébredt. A nap rézsút tűzött be az ablakon; ebből Bernya megállapította, hogy még nem járhat túl későre. Ennek megörült. Legtöbbször későn kelt, amikor szabadnapos volt, de a mai nap különleges volt: Bernya születésnapja. A kenguru azt szerette volna, hogy minél hosszabb legyen. És mivel egy nap meghatározott, 24 órából áll (sajnos,… Tovább »

Most nagyon-nagyon előreszaladunk az időben. Jártunk már a múltban, Bernya kiskenguru korában, a barátai életébe is bepillantottunk már (fogunk is még!), és most egy mese erejéig következzék egy kis kitekintés a jövőbe! Mindez akkor történt, amikor Cirmikének már megszülettek a kiscicái, Bernya pedig híres cukrászmester volt már. Egész álló nap apró boltjában sürgölődött, sütötte a… Tovább »

A három pingvin története folytatódik! Így telt a tél, és lassacskán beköszöntött a budapesti tavasz. A pingvinek egyre-másra rótták az utcákat, parkokban ücsörögtek, és nem tudtak betelni a márciusi napfénnyel. Olyan melegük volt, hogy egy szál trikóban korzóztak a Dunaparton, míg a pestiek még fázósan húzták össze magukon a télikabátot. Ahogy teltek a hetek, a… Tovább »

Új mese és új képek, ezúttal három pingvinről, akik a világ másik végéről érkeztek! Ámon Attila grafikus újabb csudaszép rajza! Frigó, Igló és Mirelit, a három pingvin egyenesen az Antarktiszról érkezett. Részben melegedni, hiszen itt Budapesten jóval kellemesebb a klíma, mint a jeges Déli sarkon, ám egyszersmind komoly tanulási célokkal. Létezett ugyanis egy megállapodás a… Tovább »